Hiszem és vallom, hogy ez működik. Nem kell semmit erőltetni, minden gyerek más és más, és természetesen minden gyereknél máskor és máskor jön el mindennek az ideje.
Hogy miről is van szó.
Amikor Nórival terhes voltam két dolgot határoztam el vele kapcsolatban (gondolom vagyunk így többen is), az egyik, hogy nem adok neki cumit, a másik, hogy nem alszik köztünk.
A nem alszik köztünk című történett nagyon működik és működött mindig is. Ebben nem vagyok hajlandó endegni, én lehet, hogy kicsit önző vagyok de úgy gondolom, hogy mindenki pihenjen a saját ágyában. Nekem szükségem van az éjszakai nyugodt pihenésre és nekem úgy nem megy, hogy ha Nóri ott alszik, vagy aludna köztünk. Ezt elejétől fogva így csináltuk és ez azóta is működik. Mondjuk az elején nehéz volt amikor még éjszaka szopizott, akkor nehezen álltam ellen a kísértésnek, csábított az ágy, de kitartóan végigcsináltam a fotelban szoptatós, néha ott alvós történetett és ezt visszagondolva cseppet sem bántam meg.
A cumi már nem ment ilyen simán. Megsajnáltam, hogy sír, vagy nem is tudom igazán miért de adtam neki cumit. Napközben nem igazán használta, inkább csak elalváskor. Az utóbbi időben viszont többször este is elaludt nélküle. Így gondoltam, eljött az ideje, hogy lezárjuk ezt a korszakot. Megbeszéltük, hogy csak a babák cumiznak és ő már nagylány, na meg a fogai.... megértette a dolgot és ekkor közösen, bedobtunk a cumit a szemetesbe, majd a nagykukába és szerdán végignéztüök ahogy elvitte a kukásautó (ismerem magam annyira, ha nagyon sírt volna visszadom neki, ezért inkább kidobtuk). Azóta a cumi meg sincs említve, illetve amikor a dm-ben jártunk kérte, hogy vegyünk cumit, de mondtam neki, hogy ilyen nagylánynak való nincs, csak babáknak. Vette a lapot, cumi téma lezárva, immáron 3 hete.
