Úgy vettem észre, hogy a Csiri-biri tornát kinőttük, így kerestünk helyette egy nagyon hasznos és élvezetes programot a lovaglást.
Csütörtökön voltunk először. Az ennyi idős gyerekekkel fel szoktak ülni a szülők is, így én baromira izgultam, hogy félelmemet tudjam leplezni Nóri előtt és ura legyek a helyzetnek.
Nagyon kedvesen fogadott bennünket Kriszta, aki gyógypedagógusként dolgozik délelőtt, délután pedig lovaglást oktat. Nóri rögtön kezet fogott vele, bemutatkozott neki, és az első pillanattól kezdve mesélt neki megállás nélkül. Azt viszont nem tisztáztuk, hogy mennyi idős Nóri és Kriszta egyedül felültette a lóra, aki olyan magabiztosan ült rajta, mintha mindig ezt csinálná, tehát én így lemaradtam. Bevallom, így utólag kicsit sajnálom is, mert elnézve Nórit, hogy mennyire élvezte, sajnálom, hogy kimaradtam belőle. A karám széléről figyeltem és hallgattam a csacsogását.
A végén, mikor kiderült, hogy Nóri még nincs 3 éves sem, Kriszta töredelmesen bevallotta, hogy idősebbnek nézte, nemcsak a magassága, hanem a választékos beszéde miatt is, ezért ültette egyedül lóra.
Nagyon büszke voltam rá, minden feladatot végigcsinált, Kriszta nagyon megdicsérte.
Mikor kötöttem be az autóba a Nórit, kérdeztem tőle, hogy szeretne-e jönni máskor is, ő nagy örömmel azt válaszolta, hogy" igen anya, nagyon"! Szeptembertől újra van úszás is szombatonként. Kis búvárom ezennel apájához ragaszkodott a vízben, én így kiélhettem magam a fényképezőgéppel.
hátúszás egyedül
karikás videó
apa irányítja a lábakat...
hátúszás egyedül, apa fegyületében
Az utolsó két kép a szigetvári várnapokon készült.
Indulás a várhoz Lilivel
Ahonnan nehéz kiszállni...
