vasárnap, október 03, 2010

Aranyköpések

Hol van a csuklód Nóri? -kérdeztem  tőle egyik nap.
Hát itt!- és ő édesen  a  szájára tette a kezét.

Mama puszit kért Nóritól.
Jaj, mama most nem adhatok, mert lejön a szájfényem!


Felhívtuk az egyik kis barátnőjét telefonon, hogy felköszöntsük szülinapján. Nóri a telefonbeszélgetés után mondta, hogy most van az ő szülinapja is. Mire én magyaráztam neki, hogy az övé akkor lesz amikor jön a Mkulás meg a Jézuska és lesz hó is...
Mire ő:
Jó, anya akkor most hívd fel a Mikulást meg a Jézuskát, hogy siessenek!

Ebéd közben:
Finom anya ez a leves, jó puha a husi, csak jó sós is!


Csinosan felöltöztetem akkor az első neki, hogy rohan az apjához és megkérdezi tőle:
Apa dögös vagyok? Nagyon dögös?

Játék utáni elpakolás.
Gyere Nóri segíts elpakolni a játékokat! -kérleltem.
Jaj, anya most és olyan fáradt vagyok, hogy nem is bírok pakolni. Majd pakolok, ha kipihentem magam.

szombat, szeptember 18, 2010

Lóháton és víz alatt

Úgy vettem észre, hogy a Csiri-biri tornát kinőttük, így kerestünk helyette egy nagyon hasznos és élvezetes programot a lovaglást.
Csütörtökön voltunk először. Az ennyi idős gyerekekkel fel szoktak ülni a szülők is, így én baromira izgultam, hogy félelmemet tudjam leplezni Nóri előtt és ura legyek a helyzetnek.


 Nagyon kedvesen fogadott bennünket Kriszta, aki gyógypedagógusként dolgozik délelőtt, délután pedig lovaglást oktat. Nóri rögtön kezet fogott vele, bemutatkozott neki, és az első pillanattól kezdve mesélt neki megállás nélkül. Azt viszont nem tisztáztuk, hogy mennyi idős Nóri és Kriszta egyedül felültette a lóra, aki olyan magabiztosan ült rajta, mintha mindig ezt csinálná, tehát én így lemaradtam. Bevallom, így utólag kicsit sajnálom is, mert elnézve Nórit, hogy mennyire élvezte, sajnálom, hogy kimaradtam belőle. A karám széléről figyeltem és hallgattam a csacsogását.
A végén, mikor kiderült, hogy Nóri még nincs 3 éves sem, Kriszta töredelmesen bevallotta, hogy idősebbnek nézte, nemcsak a magassága, hanem a választékos beszéde miatt is, ezért ültette egyedül lóra.
 Nagyon büszke voltam rá, minden feladatot végigcsinált, Kriszta nagyon megdicsérte.
Mikor kötöttem be az autóba a Nórit, kérdeztem tőle, hogy szeretne-e jönni máskor is, ő nagy örömmel azt válaszolta, hogy" igen anya, nagyon"!


Szeptembertől újra van úszás is szombatonként. Kis búvárom ezennel apájához ragaszkodott a vízben, én így kiélhettem magam a fényképezőgéppel.

hátúszás egyedül

karikás videó



apa irányítja a lábakat...

hátúszás egyedül, apa fegyületében


Az utolsó két kép a szigetvári várnapokon készült.
Indulás a várhoz Lilivel

Ahonnan nehéz kiszállni...

Vodicén

Augusztus végén egy hetet töltöttünk a tengeren Vodicén. Azóta is abból töltekezem. Nagyon meg lehetne szokni azt a klímát, nyugodságot...stb.

Nóri is remekül érezte magát, ő volt legtöbbször a társaság középpontja. Mikor hazajöttünk Nóri azt mondta: "Anya, most reggelizünk, majd indulunk a tengerre! Jó lesz úgy?"

Nagyon kedves, vendégszerető emberek voltak a házigazdák (én eddig ilyet Horvátországban nem tapasztaltam), akárhányszor találkoztunk mindig megvendégeltek bennünket. Ennyi pálinkát életemben nem ittam, mint azon a héten.

Napjaink nagyrészét a parton töltöttük. Sokat fürödtünk, napoztunk és élveztük a semmittevést. Este km-eket sétáltunk a városközpont nyüzgő forgatagában meg a kikötőben.







Nagyon közel került a szívemhez, szívükhöz Vodice, nem kizárt, hogy jövőre is itt kötünk ki.

kedd, augusztus 31, 2010

Pár mondat a nyárról

Nagyon gyorsan véget ért a nyár. Nem unatkoztunk volt részünk rengeteg programban volt részünk.
 Valahogy úgy érzem most magam, mint iskolás koromban, amikor is szeptembert kitöröltem volna a naptárból legszívesebben, hogy hosszabb legyen a nyár.


Ellátogattunk a szentlőrinci gazdanapokra is. Amíg apa tüzetesen végignézte a gégeket, addig mi lovagultunk és kézműves foglalkozásokon vettünk részt.


A Kata is sokat volt a nagyszülőknél, így többször ellátoattak hozzánk.


Június végén elvittük a dédit Hortobágyra, nem kirándulni, hanem megemlékezésre. Annak idején őt és családját kényszermunkatáborba hurcoltak és dolgoztatták embertelen körülmények között 3 évig. Nagyon nehéz évek voltak. Ő akkor 19 éves volt, mondhatni kettétörték az életét, 22 évesen szabadult, amikor is mindenhol osztályidegennek titulálták. Nehezére esett az utázás és a megemlékezés is, de mindemellett nagy örömmel töltötte el, hogy sorstársaival találkozhatott.




Wermann Máté, Máténé és Magda olvasható az emléktáblán, amit a templomban állítottak.


Sokszor gyúrtam só-liszt gyurmát, amiből különböző figurákat készítettünk. Többször előkerült az olló és a ragasztó is, amikor nem lehetett az udvarra menni a nagy hőség miatt.
Nóri nagyon sokat fejlődött a nyáron. Teljesen szobatiszta lett, rengeteget beszél, szivacsként szívja magába az információkat.

Tengerről hazafelé jövet beszélgettünk.
N: Anya, Annának nem adunk kagylót. Jó?
A: Miért ne adnánk kislányom?
N: Mert besveszi a szájába. Hiába mondom neki, hogy nem szabad, bekapja. Ha kiveszem a szájából akkor meg elkezd nyihogni.

Nagyon élénk a fantáziája, egyre többször előhozza a baba témát.
Szintén a tengeren történt, Zsaninak mesélte.
Képzeld el Zsani, anyukámnak meg apukámnak lesz kisbabája, nekem meg kistesóm. Anya meg apa akkor őt fogja cipelni nem engem, mert én már nagy vagyok.

hétfő, augusztus 30, 2010

"Anya, tudod ez az Adriai-tenger"!- nyaralás Vodicén

Teszekfel  pár képet amíg kipakolok, mindent kimosok és a helyére teszek, utánna részletesen beszámolok a nyaralásról és a nyarunkról.

 






























szerda, július 14, 2010

Találkozás Rebekáékkal








Legutóbbi bejegyzésemet a Rebekáékkal való találkozásnál hagytam abba.



Balatoni nyaralásunk alamalkmával mindig próbálunk összehozni egy taílálkát Hajniékkal. Ez alkalommal is így tettünk. Vasárnap ebédre voltunk hivatalosak egy nagyon szimpatikus, családbarát vendéglőbe. Hoztuk a formánkat, ismét elkéstünk egy kicsit.


Hajni tudta, hogy van ott homokozó is ezért egy láda játékkal érkeztek, melyet a gyereket pillanatok alatt birtokba vettek. (Nagyon jó volt, mert csak pár játék volt.)


Ebéd után fagyiztunk egyet, majd a délutánt Fonyódligeten "nálunk" töltöttük.


Míg a fiúk a focit nézték, addig mi a Csajokkal hattyút etettünk a parton, frizbiztünk, lustiztunk a az udvaron. Nóri tartott egy rögtönzött csiri-biri tornát is, melynek zsipp-zsuppolós részéhez igénybe vettük férjeink erejét is. Megunhatatlan nvolt a lányok számára, különös Annabellának tetszett, akinek nagyon nehéz volt kivárnia a sorát.




Hajni megy a zsipp-zsuppolás? Kérték a Csajok?


Nagyon szépen köszönöm a képeket, nagyon jók!

péntek, július 02, 2010

Balatonon

Június 24-től 28-ig a Fonyódligeten nyaraltunk. Pont azt az időt fogtuk ki amikor az ember legszívesebben a téli kabátjába bújt volna bele nem a bikinijébe.

A pocsék idő viszont semmit nem szegte a kedvünk, nagyon jól eltöltöttük az időt.


Kirándultuk egyet a Sümegre. Megnétzük a várat és középkori várjátékokat. Nagyon szép volt aki arra jár és teheti nézze meg.














Átmentünk Lellére a vidámparkba egyik este. Karszalagos belépő van, melynek ára 2000 Ft 3 éves kor alatt és minden korlátlanul használható. Lánykám ki is használta, 5-ször felült minden neki való játékra, és kb. 20-szor lovagolt.





Hattyút is etettünk...




Játszótereztünk is...





Megnéztük Fonyódon a Sípos-hegyi kilátót is.




Találkoztunk Rebekáékkal is...

Folytatás később, táncolni hív a Lánykám ...

Related Posts Plugin for WordPress, Blogger...